Közelről vizsgálták, mégsem kapták el az ügyeskedő Quaestort

A Fidesz és a kormányzat keményen dolgozó emberei komoly erőfeszítést tettek, hogy továbbra is szocialista brókerbotránynak állítsák be az elmúlt két hét történéseit, a leleplezett ügyeskedéseket. Már annak a Quaestornak a bukását is ide sorolják, amelynek tulajdonosát-vezérét közös üzletek és régi barátok kötik a Fideszhez, fideszes politikusokhoz, illetve az Orbán-kormány alatt pozícióba került emberekhez.

Azonban ahogy merülünk bele a részletekbe, úgy derül ki, hogy a felelősséget aligha söpörhetik le magukról.

Félrenéztek?

A jegybank, amely most büszkén hirdeti, hogy a Quaestornál milyen óriási összegű, 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátásra lelt, és a brókerházánál is szabálytalanságokat derített fel, 2014. novemberben maga hagyta jóvá a Quaestor Financial Hrurira Kft. 70 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramját. Pedig akkor már régóta körbejárt a piacon az a szóbeszéd, hogy a Quaestor kötvénykibocsátásaival valami nem stimmelhet. Olyan projekteket finanszíroznak belőle, amelyek megtérülése kérdéses, és viszonylag magas hozammal édesgették magukhoz a kisbefektetők pénzét, miközben az újabb és újabb kibocsátások nem sokkal előzték meg az éppen esedékes törlesztéseket. Erre utalhatott az alapkezelői piac egyik nagy szereplőjének, a Concorde Alapkezelőnek a vezére is.

Ezek a piacon teljesen elterjedt pletykák aligha állhattak meg a Magyar Nemzeti Bank kapui előtt (vagy ha elakadtak, az szintén a hatóságra nézve kínos), mégis, négy hónappal a csőd előtt a jegybank megadta az engedélyt az egyébként 2008 óta zajló kötvénykibocsátások folytatására. És nem is akárkinek, annak a Windisch Lászlónak az aláírása áll a november 20-i keltezésű dokumentumon, aki a felügyeletért felelős alelnöke az MNB-nek, és aki az elmúlt két hétben számolt be a nagy lebukásokról a pénzügyi szférában.

Idén február elején, vagyis két hónapja helyszíni vizsgálatot folytatott a jegybank a Quaestor brókercégénél (ezt a csoport kommunikációs vezetője ismerte el a hvg.hu-hoz eljuttatott levelében), ott pedig „problémát nem találtak”, fogalmaz a kommunikációs vezető.

De legalább ilyen érdekes, hogy 2014. december 2-án a jegybank engedélyt adott arra, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. megvegye a Credigen Bank Zrt.-t. A határozatot újfent Windisch László írta alá. A Quaestor ezzel banki lincencekhez jutott (ez hiányzott addig az amúgy kiterjedt üzleti portfólióval rendelkező csoport étlapjáról). Egy ilyen engedély kiadását pedig egy vizsgálat előzi meg. (A Credigen banknál nem volt már hitel, mert a francia hátterű bank pár évvel korábban a jó hiteleket a Budapest Banknak adta el, a rossz hiteleit pedig az EOS faktorcégnek.)

A már Quaestor-csoport érdekeltségébe tartozó Credigen Bankot idén január közepén feddésben részesítette az MNB, mert a panaszkezelési gyakorlatával és a fekete adóslistával kapcsolatban hiányosságokat találtak nála.

Csúsztatások a Fidesz kommunikációjában

Rogán Antal, a brókerbotrány kormánypárti szószólója és mögötte a párt kommunikációs stábja a Buda-Cash-botrány kipattanása után azzal indított, hogy ez a második szocialista brókerbotrány, de ez annyira nem jött be, hogy ennyi erővel akár fideszes is lehet a Buda-Cash-botrány.

Erre a hétre a Fidesz-stáb már tovább finomította a dolgot, és Rogán Antal hétfőn már azzal rukkolt elő, hogy azért van most ekkora cirkusz a brókercégek körül, mert a szocialisták 2002 és 2010 között túlságosan fellazították a brókerházak felügyeleti ellenőrzését, így az „évtizedes pénzügyi korrupció” az MSZP sara, végeredményben a szocialisták tették lehetővé, hogy a brókerek ellopják a „keményen dolgozó kisemberek” pénzét.

Ha összerakjuk a történetet, megérthetjük, hogy erre az érvre azért lehetett hirtelen szüksége a Fidesznek, mert a Buda-Cashnél emlegetett 15 éves csalásból hamar kijött a matek: abból csak 6 évért lehetnek felelősek a szocialisták, a maradék 9 év a Fidesz által irányított pénzügyi felügyeleteké (a Szász Károly vezette Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéé és Matolcsy György jegybankjáé).

De az új kommunikációs érvvel is csak az a baj, hogy tele van csúsztatással.

Nézzük először az érveket:

1. Az MSZP-kormány alatt, 2004/2005-ben született törvénymódosítás az addigi kétévenkénti kötelező helyszíni ellenőrzést gyakorlatilag kivette a törvényből, dacára az első, K&H-brókerbotránynak.
2. 2009-ben visszakerült a jogszabályba a helyszíni ellenőrzési kötelezettség, melyet ötévenkénti gyakoriságúra határoztak meg.
3. Rogán Antal szerint 2004 és 2009 között nem volt kötelező ellenőrizni a brókercégeket, és talán ez vezetett a kialakult helyzethez.

És lássuk a tényeket:

1. Rogán Antal azt állította, hogy 2004-2005-ig valamelyik törvényben szerepelt, hogy a brókerházakat kétévenként kell ellenőrizni, de a szocialisták eltörölték a szabályt. Tűvé tettük a törvénytárakat, hogy a jogszabályra bukkanjunk, bújtuk a parlament honlapját a brókerházak felügyeletét fellazító módosító után kutatva, de hiába. Olyan szabály! 2009-ig egyáltalán nem szerepelt a magyar törvényekben, hogy a brókerházakat milyen időközönként kell vizsgálni. Abban a törvényben sem volt, amit Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere nyújtott be 1999-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről.
   A szabály, amire Rogán Antal gondolt egy másik történet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény írta elő azt, hogy a Felügyeletnek minden hitelintézetnél legalább kétévenként átfogó helyszíni ellenőrzést kell tartania. Ám a brókerház nem hitelintézet, és ezt, a bankokra vonatkozó előírást vette ki a szocialista többségű parlament 2005-ben a Hpt.-ből.
   Ráadásul ez, a bankok ellenőrzésére vonatkozó előírás is az első Orbán-kormány előtt, a Horn-kormány idején lépett életbe, 1997-ben. A konklúzió ezen a szálon az, hogy a Fidesz a bankok és a brókerházak ellenőrzése terén legfeljebb nem csinált semmit a szabályokkal.
2. Az megint egy izgalmas történet, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló szabályba hogyan került be az a szocialista javaslat, hogy legalább ötévente ellenőrizni kell a brókercégeket is. Ez az a szabály, amit a Fidesz most szintén számon kér a szocialistákon, mondván, a brókerbotránynak az az egyik oka, hogy csak ötévente kell ellenőrizni a brókercégeket. Ezt a szabályt, amit egy szocialista képviselő, Szabó Lajos nyújtott be a parlamentnek 2009 februárjában kapcsolódó módosító indítványként, a Fidesz egyhangúlag szavazta meg. Például Rogán Antal és Orbán Viktor és a többi fideszes fejes. Kövér László és Kósa Lajos nem volt ott a szavazáson.
3. A harmadik érvben Rogán Antal azt feszegeti, hogy a brókerbotrányokhoz a 2004-2009 közötti felügyeleti ellenőrzések hiánya vezetett, 2009 utánról nem szól a történet. Pedig az is érdekes, ugyanis a 2010-től felállt második Orbán-kormány ezen a téren a jogszabályokban ugyanúgy nem kezdett semmit azzal, amit örökölt, mint 1998-2002-ben: a szocialisták ötévenkénti szabályát egyszerűen átemelték a 2010. év végén elfogadott új PSZÁF- törvénybe, majd 2013-ban a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvénybe, amikor az MNB átvette a PSZÁF pénzügyi felügyeleti funkcióit.

   

Kérlelik az MNB-t, mondjanak már valamit

A hvg.hu-hoz olyan információk jutottak el, hogy a bróker-, illetve alapkezelői piacon többen szinte kérlelik a jegybankot, hogy mondja el, mely szereplőknél nincs semmi baj, mert sokan egy kalap alá veszik most az egész pénzügyi szektort, és elhatalmasodik a pánik. Az MNB eddig azonban nem állt elő ilyen nyugtató hatású kijelentéssel – aminek egyszerűen lehet oka a kapacitáshiány, mivel tudomásunk szerint a piaci szereplőkkel folyik egyeztetés a szabályozás tervezett szigorítása miatt.

Megkérdeztük 2014 tíz legnagyobb, származtatott piaci, illetve azonnali részvénypiaci befektetési szolgáltatóját arról, hogy az elmúlt 3 hétben vizsgálódott-e náluk a jegybank pénzügyi felügyelete, és ha igen, mit vizsgáltak, a vizsgálat lezárult-e és milyen eredménye jutottak.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a felügyelet vizsgálódott vagy jelenleg is vizsgálódik, arról számoltak be, hogy eddig semmiféle megjegyzést nem fűztek a cégek működéséhez.

A Solar Capital arról számolt be, hogy a társaságnál 2014. december közepe óta tart az 5 éves átfogó MNB-ellenőrzés, amelynek helyszíni szakasza 2015. január 26-án lezárult. A vizsgálat jellegéből adódóan minden, a társaság működésével kapcsolatos területet átfogott, a szabályzatoktól az ügyfél dokumentáción keresztül az értékpapír és pénzszámla fedezettségig – közölte a brókercég. A beküldött dokumentáció és a helyszíni ellenőrzés együttesen alkalmasak voltak arra, hogy azokból bármely, az ügyfeleket esetlegesen veszélyeztető hiányosság kiderüljön. Ilyen jelzést nem tett a felügyelet (a cégnél azóta is minden vezető és alkalmazott éli a mindennapi rutin szerinti életét).

Az MNB-vizsgálat helyszíni szakasza éppen a svájcifrank-árfolyamgát elengedésével esett egybe, ezért a helyszínen ellenőrizték – függetlenül az ezzel kapcsolatos rendkívüli adatszolgáltatástól, melyet természetesen teljesített a társaság – a svájcifrank-pozíciók elszámolását, az ügyfélszámlákon történő megjelenését. A Solarnál a vizsgálat nem zárult le, ezért annak végleges eredményéről nem rendelkeznek információval. Az ellenőrzés során a felügyelet nem utalt arra, hogy szabálytalanságot talált volna. Az elmúlt hetek eseményei miatt felmerülő kérdésre, vagyis hogy az ügyfelek vagyona rendelkezésre áll-e, “tiszta szívvel tudjuk nyilatkozni: az ügyfelek pénze és értékpapírjai hiánytalanul rendelkezésre állnak”.

Az utolsó felügyeleti ellenőrzés 2015 januárjában zárult, amely az ügyfélkövetelésekkel, ügyfélfedezettséggel kapcsolatban társaságunknál nem tárt fel eltérést – tájékoztatta lapunkat a Random Capital Zrt. Az azóta eltelt időszakban az MNB nem helyszíni, a normál felügyeleti ellenőrzési metódussal felügyeli a társaságot, amely az utóbbi időben kialakult bizalmi válság kezelésében közlése szerint teljes mértékben együttműködik az MNB-vel.

Az elmúlt 3 hétben az Equilor Befektetési Zrt.-hez tartozó brókerháznál is vizsgálódott a jegybank pénzügyi felügyelete. Célvizsgálat keretében keddig jellemzően az alábbi területekre: nyilvántartási rendszerekre, nyilvántartási rendszerek kapcsolataira terjedtek ki az adatkérések. A vizsgálat még nem zárult le. Az Equilor Befektetési Zrt. a jogszabályoknak megfelelően 25 éve működik, 2 milliárd forintos saját tőkéjével stabil szereplője a magyar tőkepiacnak, ügyfeleinek megtakarításai biztonságban vannak – közölte a társaság.

Az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírokat, például befektetési jegyeket, részvényeket, egyéb pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket a jogszabályi előírásoknak megfelelően letétkezelőknél, elszámolóházaknál (például Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. – KELER) és nagy, nemzetközi hátterű kereskedelmi bankoknál őrzik. Működésüket a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen ellenőrzi, kifogást a munkájukban nem találtak, hiányosságot nem állapítottak meg. Az Equilor egyébként már korábban közleményben tájékoztatott arról, hogy ügyfeleik megtakarításai biztonságban vannak.

A jegybank pénzügyi felügyelete az elmúlt hetekben folytatta le a Concorde-nál az ötévente esedékes átfogó vizsgálatának adatbekérési, illetve helyszíni ellenőrzési részét. A társaság erre vonatkozó kérdésünkre azt közölte, hogy a felügyelet “működésünkkel kapcsolatban negatív megállapításokat nem fogalmazott meg”. A Concorde – hasonlóan az Equilorhoz – ugyancsak közleményben tájékoztatott arról, hogy ügyfeleik pénze és értékpapírjai maradéktalanul rendelkezésre állnak.

Az MKB Banknak nincs külön brókercége, a bankon belül nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan felügyeleti vizsgálat nincs folyamatban – tájékoztatott a pénzintézet. Az UniCredit Banknál ugyancsak nem volt felügyeleti helyszíni vizsgálat az elmúlt három héten. A Raiffeisen Bank kérdésünket elintézte azzal a válasszal, hogy “nincs brókerházunk”.

A tíz legnagyobb közé egyelőre nem tartozó SPB Befektetési Zrt. levélben tájékoztatott arról, hogy tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt végzi, működésüket rendszeresen ellenőrzi az MNB. A rendszeres felügyeleti ellenőrzéseken felül a bizalom további erősítése érdekében az SPB Befektetési Zrt. vezetősége döntött negyedévente lefolytatott vagyonegyezőségi vizsgálatról – együttműködésben könyvvizsgálójával, az RSM DTM Audit Kft.-vel. Erre vonatkozó közleményüket weboldalukon február 27-én tették közzé. Ügyfeleik pénze és értékpapírjai kimagasló biztonságot garantáló intézményeknél vannak letétkezelve (KELER, HSBC, Raiffeisen Bank). Az SPB Befektetési Zrt. működése közlésük szerint zavartalan, ügyfeleink pénze és értékpapírjai letétkezelőiknél maradéktalanul rendelkezésre állnak.

Két társaságnál nem volt vizsgálat az elmúlt hetekben.