Azért nem vette az ügyészség zár alá a Quaestor nagy értékű vagyontárgyait, mert így jobb lesz a károsultaknak
Az egyik botrány a tavaly kirobbant brókerügyek után, hogy miért nem kaptak a csalásból felépült cégbirodalmak közös felszámolóbiztost, zárgondnokot, egyáltalán, miért nem került a vagyon egy közös kalapba, ahonnan a befolyó összeg aztán a kártalanítást szolgálná.
A Quaestornál például a Mészáros Lőrinc-közelbe gravitáló szállodák, vagy az időközben egyre értékesebbnek tűnő Duna City-telek esetében feltűnő, hogy nem vették ezeket bűnügyi zár alá.
Az ügyészség közleménye szerint mostanában felvetette ezt a kérdést a Quaestor-ügy bírósági tárgyalásán Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott is. Igaz, az ügyészség szerint sanda Tarsoly szándéka, mivel korábban nem érvelt a zár alá vétel mellett, sőt, amikor a magánvagyonát vették zár alá, az ellen fellebbezett.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész válasza:
- a nyomozás megindítása után elrendelt és később fenntartott vagyoni jellegű biztosítási intézkedések – lefoglalás, zár alá vétel – elsődlegesen a későbbi vádlottak magánvagyonát érintették,
- a Quaestor-cégvagyon zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntetőeljárás menetétől független, lehetőség szerinti leggyorsabb és legteljesebb lefolytatását szolgálta,
- a vagyonelemek bűnügyi zár alá vétele megnehezítette volna a felszámolási eljárást és kitolta volna a sértetti igények kielégítését “a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére”.
Tehát nincs itt semmi látnivaló, igazából a sértettek érdekében halászhatnak a zavarosban jólértesült vállalkozók a Quaestor (és a Buda-Cash) csalásból létrejött cégbirodalmainak maradékán.