Az állam toborzott külföldi befektetőket a Quaestor irreális ingatlanprojektjéhez
- A magyar állam sok különböző területen működött együtt Tarsoly Csabával és a Quaestorral.
- A legjobb viszony talán a Külügyminisztérium környékén volt.
- A Quaestor vitte a török és az orosz kereskedőházat, ők üzemeltették a moszkvai vízumközpontot, és a külügy egyik cége is sok pénzt tartott náluk.
- Ezekre az együttműködésekre ha valaki nagyon akar, talán még találhat külön-külön valamilyen racionális magyarázatot.
- De vajon a külügyhöz tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség miért kaserolta a cégcsoport ingatlanfejlesztési projektjét?
„A Dunacity egyik nagy előnye, hogy a városrész mellett fut majd az új Duna-híd, meg az 5-ös metró, ami 2012-re tuti kész lesz”
– ilyesmiket lehet kiolvasni a soroksári Duna-ág mellé álmodott 1 milliárd eurós ingatlanberuházás reklámfilmjéből. A Dunacity története valamikor 2006 környékén kezdődött, de az említett szpot nem egy ilyen Youtube-on felejtett kis hülyeség: ha valaki most felmegy a beruházás oldalára, akkor ez lesz az első, amit lejátszanak neki.
Persze 2006 óta óriásit változott az ingatlanpiac, és alapvetően senkitől nem lehetne elvárni, hogy egy lassan 10 éves beruházás oldalát karbantartsa. Azért érdekes, hogy mi van a honlapon, mert a Külügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) még 2014-ben is pörgette a terveket, és próbált külföldi befektetőket toborozni a Quaestor legnagyobb ingatlanprojektjébe.
Ha 2014-ben ez egy reális, sőt állami hátszéllel tolt óriásberuházás, akkor viszont egy picit érthetetlen, hogy az elmúlt pár hónapban hogy nem volt idő átfésülni a régi anyagokat. Biztosan véletlenről van szó, mert egy olyan megbízható cég, mint a Quaestor csak nem vezetné félre szándékosan az állami segítséggel szerzett, messziről jött befektetőket mindenféle nemlétező metróvonallal meg Duna-híddal.
Ahogy az elmúlt hetekben belemerültünk az állam és a Dunacity különös kapcsolatába, úgy derült ki, hogy ezek a 2006-ban készült, de 2014-ben picit talán már félrevezető reklámanyagok még a történet bevehetőbb kanyarjai közé tartoznak.
A várható profit szám szerint? Kiváló!!!
Április 7-én volt egy hosszú háttérbeszélgetés a Külügyminisztériumban, ahol a Quaestor és Szijjártóék mindenféle kapcsolatáról volt szó. Ezen a beszélgetésen a külügyesek maguktól jöttek elő vele, hogy a korábban megismert kapcsolódási pontokon (a kereskedőházak üzemeltetése, vízumközpont, számlavezetés) kívül volt még egy közös története a minisztériumnak és az addigra őrizetbe vett Tarsoly Csabának. A Quaestor Budapestre álmodott 1 milliárd eurós ingatlanos beruházásához a külügy próbált befektetőket szerezni. Magyar Levente külgazdasági államtitkár pedig nem sokkal a Quaestor március 9-i borulása előtt is vitt oda arab üzletembereket.
Ezek után kezdtünk el érdeklődni, hogy pontosan mit is csinált az állam a Dunacity körül.
Kézenfekvőnek tűnt, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség (angol rövidítéssel: HIPA) oldalán nézelődjünk először, az ő dolguk meggyőzni a pénzes külföldieket, hogy jó helyen lenne a tőkéjük Magyarországon. A HIPA oldalán viszont, még a különböző befektetési brossúrák között sem akadtunk a Dunacity nyomára, hiába kerestünk a site-on a projekt vagy a Quaestor nevére, nem kaptunk eredményt. Végül az oldalról, a Google gyorsítótárának segítségével sikerült előhalászni egy 2014 őszén készült, 40 oldalas prospektust, amiben a Quaestor 300 milliárdos beruházását, minden más ingatlanos befektetést megelőzve, első helyen tolta az állam.
A „HIPA Real Estate” című kiadvány 5 magyar ingatlanos beruházás mutat be, elsőként hat oldalban a Dunacityt. A külföldi befektetőknek szánt, angol nyelvű anyagban írnak róla, hogy az új városrészhez 500-1000 millió euróra lesz szükség, röviden bemutatják a többségi tulajdonos Quaestort, mint a magyar tőkepiac veterán szereplőjét, és Budapest ékkövének nevezik a fejlesztésre kijelölt területet a soroksári Duna-ág mellett. Ez nyilván egy marketinganyag, de a Nagyvásártelep körüli lepusztult területet csak az nevezi ilyesminek, aki még életében nem látott ékkövet, vagy még sosem járt Budapesten.
Lájkold a Facebook oldalunkat
