Quaestor és Buda-Cash: Újabb perek indulhatnak a cégeket a bedőlés előtt irányító személyek ellen
A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN), mint felszámoló a jogi eljárásai folyamán új információk birtokába jutott, amelyek ismeretében – a Quaestor és a Buda-Cash hitelezői érdekének védelmében – kereseteket nyújtott be a cégek felszámolásának megkezdése előtt a vállalkozásokat vezető személyekkel szemben.
A PSFN az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint azért kezdeményezte a perek elindítását, hogy megállapítsák, a korábbi befektetési szolgáltatók vezető tisztségviselőinek a károkért vagyonukkal kell helytállniuk.
Kitértek arra: a Quaestor és a Buda-Cash felszámolását megelőzően a vezető tisztséget betöltő személyek előtt a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet ismert volt, de ezt figyelmen kívül hagyták. Ez a vezetői magatartás összefügg azzal, hogy a hitelezők követeléseinek teljes mértékű kielégítése meghiúsulhat a felszámolási eljárásban.
A PSFN arra törekszik, hogy a hitelezők kárát a jogszabályi keretek között elérhető legmagasabb mértékben megtérítsék. Kiemelték, hogy a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében hasonló lépést akkor tudnak majd tenni, ha a bíróság a folyamatban lévő eljárásokban megállapítja a vagyonvesztés mértékét.
Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20171221_quaestor_karosultak_per
Pert indítanak a Quaestor-károsultak az állam és Matolcsyék ellen
Azt szeretnék elérni, hogy állapítsa meg a bíróság a brókercsődökért az állam, a jegybank és a számvevőszék felelősségét.
A brókercégek csődje miatt károsultak pertársasága keresetet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az állam és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellen a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön – közölte a pertársaság képviselője a P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. A közlemény szerint a benyújtott periratban az alperesek felelősségének megállapítását kérik a 2015. év tavaszán felszámolás alá vont brókercégek és kapcsolt vállalkozásaik jogellenes tevékenysége által nekik okozott mintegy 28,8 milliárd forintnyi kárral összefüggésben.
A perközösségben 1264 Quaestor-, 229 Hungária- és 159 Buda-Cash-károsult érintett. Álláspontjuk szerint a károkozást megelőző években – az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon – az állam intézményei, így különösen az MNB tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani.
Az állam különösen súlyos mulasztást követett el azzal is, hogy a befektetési piacon keletkezett eddigi legnagyobb kárral összefüggésben, bár erre önmagától is törvényi kötelezettsége lett volna, még a károsultak indítványainak elutasításával is megtagadta az állami intézmények felelősségének vizsgálatát, amely független és pártatlan, szakszerű vizsgálatot most már a bíróságnak kell pótolnia – áll a közleményben.
Hangsúlyozzák, hogy a károsultak közel nyolcvan százaléka nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást, mert a károkozó befektetési vállalkozók vagyona terhére nem várhatnak érdemi térülést, az állami nyilatkozatok pedig az állam és intézményeinek felelőssége kapcsán, a felelősség felvethetőségét is kizártként mutatták be, az egész folyamatot egyszerű “befektetési kockázatként” próbálták értékelni.
A perközösség a bíróság előtt kívánja igazolni, hogy az állami intézmények mulasztásai, törvényi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása tette lehetővé a befektetőket ért károk bekövetkeztét, azaz a mulasztások, jogsértések megelőzték a károkozó tevékenységet, nélkülük a károk nem következhettek volna be – írták.