Az átlátszó jogerősen pert nyert az ügyészséggel szemben a quaestor-ügyben
Jogerősen megnyertük a Legfőbb Ügyészség által indított helyreigazítási pert a Quaestor-ügyben
Másodfokon sem adott helyt a bíróság a Legfőbb Ügyészég Átlátszóval szemben beadott sajtó-helyreigazítási kérelmének, amellyel a vádhatóság a Quaestor-üggyel kapcsolatos tavalyi cikkünkben szereplő állításokat akarta helyreigazíttatni.
Emlékezetes, tavaly november végén írtunk arról, hogy a felszámolás alatt lévő Quaestor Értékpapír Zrt. ügyével kapcsolatban arról, hogy a vád szerint összesen 200 milliárd forint kár érte a Quaestortól kötvényt vásárló 32 ezer ügyfelet; mindezt állampapírok elsikkasztásával, majd nem létező kötvények eladásával követték el, valamint egy piramisjátékot is szerveztek.
A vádhatóság öt vádpontban összesen 5 458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és tíz vádlott-társa terhére. A kárösszegből 87 milliárd forintot térített meg a Befektető-védelmi Alap.
Tarsoly és két vádlott-társa ugyanakkor a bírósági tárgyaláson annak adott hangot, hogy a DunaCity-projekt ingatlanjainak zár alá vétele a többi igényt is fedezhetné, ám azzal kapcsolatban szerintük a vádhatóság a nyomozás során nem tett lépéseket. A területet a vádlottak azért tartják értékesnek, mert azon akár több százmilliárd forintos fejlesztés is megvalósítható.
A legutóbbi tervek szerint például ez az ingatlan lehetett volna a 2024-es olimpiai sportesemények falujának a helyszíne, és itt kapna helyet az atlétikai stadion is.
Kapcsolódó cikkeink a Quaestor-ügyről
Sikertelenül perelte az Átlátszót a Legfőbb Ügyészség sajtó-helyreigazításért
MSZP-közeli és oroszbarát szálak a 200 milliárdos Quaestor-csődben
Kereskedőház-milliárdok: a Xénia-láztól a moszkvai informatikai elhárításig?
Irodabútorokból fizetnék ki a Quaestor hitelezőit
Közel 200 millió forintot vett fel egy állami sofőr a Quaestortól a csődbejelentés napján
Kokik és sallerek az ügyészségnek Quaestor-ügyben
Épp ezért tartanak a vádlottak attól, hogy a végelszámoló esetleg áron alul értékesítheti az ingatlanokat. A főügyészség szerint azonban nem szükséges a zár alá vétel, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy utasítsa el az erre irányuló kérelmet.
A Fővárosi Törvényszék döntése az ügyben a vádhatóságnak kedvezett, nem zárolták a kérdéses ingatlanokat.
Az ügyészség rögtön a nemtetszését fejezte ki, hiába
A zár alá vétel megtagadásáról szóló cikkünk megjelenése után már másnap, közleményt adott ki a Fővárosi Főügyészség arra hivatkozva, hogy szerinte az írás valótlanságokat tartalmazott. A bíró azonban kimondta, hogy az nem ad alapot a helyreigazításra, hogy Fővárosi Főügyészség „nem teljesítette”, hanem csak ellenezte a vádlottak bírósághoz címzett kérelmét, mert a „cikkből kitűnik, hogy a vádlottak az indítványukat a Fővárosi Törvényszéken nyújtották be. Ehhez képest lényegtelen, helyreigazításra alapot nem adó tévedés, hogy az ügyészség csupán ellenezte a kérelem teljesítését, arról a határozatot a bíróságnak kellett meghoznia” – áll az első fokú ítéletben.
Szerkesztőségünk egyébként mindezt a cikk megjelenését követően egy UPDATE megjelölésű résszel pontosította:
„(2016. december 20.) A cikk korábbi változata félreérthetően fogalmazott arról, hogy mi az ügyészség szerepe a zár alá vétel tekintetében. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint főszabályként bíróság dönt a zár alá vételről, így a jelen ügyben az ügyészség (a cikkben is szereplő érveket felhozva) csak indítványozta a bíróságnak a zár alá vételre irányuló indítvány elutasítását.”
„Mivel a tévedés a felperes személyének megítélése szempontjából közömbös, a kereset e tekintetben elutasítandó, az alperes a felperes által kért tartalommal helyreigazításra nem kötelezhető.”
A bíróság megjegyezte azt is, hogy az ügyészség hiába jelezte, hogy milyen indítványt tett a pert megelőző eljárások során, a cikk által közölt tények körét lényegesen meghaladná annak helyreigazításként való közlése.
„Való tény, hogy a vádlotti indítvánnyal érintett ingatlanvagyon a büntetőeljárás során korábban előterjesztett ügyészi indítványban nem szerepelt, így ezen tényállítás kapcsán a helyreigazítási kérelem alaptalan; az pedig, hogy ezt a cikk szerzője „furcsának” tartja, ugyancsak helyreigazításra alapot nem adó vélemény.”
A bíró megjegyezte azt is, hogy az ügyészség ugyan szerette volna közzétetetni azt is, hogy a Fővárosi Főügyészség különbséget tud tenni a könyv szerinti és piaci érték között, de a kifogásolt cikk épp „arra mutat rá, hogy abban áll a vádlottak és az ügyészség eltérő álláspontja. E tekintetben a helyreigazítás ugyancsak túlmutatna a cikk tartalmán, meghaladva a helyreigazítás rendeltetését: nincs ugyanis helyreigazításra szoruló alperesi tényállítás”.
Így végül a Fővárosi Törvényszék minden egyes pontban elutasította a Legfőbb Ügyészség (LÜ) keresetét. Ezzel a döntéssel a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett.
A cikk frissítéseként megjelentetett pontosítással kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla a PK 12. számú állásfoglalása alapján megjegyezte, hogy az összefüggéseket nézve nincs jelentősége annak, hogy az eljárás mely szakaszában, ki jogosult a kérdéses ingatlanok zár alá vételéről gondoskodni, figyelemmel arra is, hogy a felperes sem a nyomozati szakban, sem a bírói szakban nem tartotta indokoltnak ilyen intézkedés elrendelését.
Továbbá „a cikk azt is tartalmazza, miért helyezkedett a vádhatóság erre az álláspontra. Mindebből viszont az következik, hogy helyreigazításnak nincs helye, mert a cikk a felperes megítélése szempontjából lényeges tényre vonatkozóan valótlan tényközlést nem tett.”
Az írás a jelenleg elérhető formájában „a felek által sem vitatott valós tényeknek tartalmilag megfelel, abból jelenleg már a felperes büntetőeljárásban betöltött szerepe is világosabban kiderül.” A cikk lényegi mondanivalóján egyébként – tette hozzá a bíróság – a pontosítás sem változtatott.
Lájkold a Facebook oldalunkat
