Korlátozni kell a készpénzt, hogy megvalósuljon a kormány terve
A díjmentes készpénzfelvétel és a tranzakciós illeték megszüntetését, a készpénzben lévő vagyonokkal való “szembekötősdi” befejezését és a 300 ezer forint feletti tranzakciókra vonatkozó készpénztilalom bevezetését javasolja interjúnkban az Erste Bank vezérigazgató-helyettese. Harmati László szerint az állampapír-állomány további bővítése csaknem lehetetlen a készpénzállomány korlátozása nélkül, erre jó lehetőséget ad az azonnali fizetés július 1-jei bevezetése, amely a bankszámlás értékajánlatok és fizetési szolgáltatások teljes újrapozicionálását is kikényszeríti. Harmati Lászlóval sok más mellett a lakossági hitelezés helyzetéről is beszélgettünk, a lakáshitelezésben szerinte az idei lesz a csúcsév.
Interjúnk a kormány új családtámogatási bejelentései előtt készült.
Portfolio: Az állam most közel duplájára szeretné emelni a lakossági állampapírok állományát, ennek részeként nyugdíjkötvényeket és egy új, rövid lejáratú állampapírt is bevezetne. Mennyire tartja reálisnak és észszerűnek a terveket?
Harmati László: Az állam adósságának jelentős külföldi kitettsége egyik gazdasági szereplőnek sem érdeke. Hosszabb távon mindenki jobban jár, ha nagyobb arányú a belső finanszírozás. Ugyanakkor tény, hogy a lakossági állampapírok nagyvonalú hozamai miatt megváltozott a lakosság pénzügyi vagyonának összetétele. Az elmúlt öt évben magas szinten maradt a lakossági megtakarítási ráta növekvő jövedelem mellett, így bővült a pénzügyi vagyon is. Ám a megtakarítások jórészt állampapírba és sajnos készpénzbe ömlöttek, ha a látraszóló betétállományt a forgalom pénzigényét kielégítő tételnek és nem tezauráló pénzügyi eszköznek tekintjük. Míg a lakosság által tartott állampapírok állománya öt év alatt háromszorosára nőtt, a befektetési jegyek állománya stagnált, a lekötött betétek csökkentek.
“Kiszorításról” eddig nem beszélhettünk, mert egyrészt a rendszerben a tétlen cash aránya is nőtt, másrészt a hitelezést likviditási oldalról nem fékezte ez az átrendeződés. A hitel/betét arányok nagyon szépek a szektorban, bőven van forrás hitelezni. A hazai Erste csoport által kezelt lakossági pénzügyi vagyon 90%-kal nőtt 5 év alatt úgy, hogy nagyobb része nálunk már rég nem betét, hanem értékpapír. Az értékpapírokon belül pedig voltak az állampapírral együtt növekvő tételek is, úgyhogy volt azért mozgástér.
Ez volt eddig. Mindenki “elfért”. Most viszont új fejezet kezdődik, mert ha a jelenlegi lakossági állampapír-állomány duplázása a cél, akkor már nagyon nehéz azt mondani, hogy ez organikus növekedésből is megtörténhet egészséges módon. Szükség lesz a készpénzhasználat drasztikus visszaszorítására és olyan árazási gondolkodásra a kibocsátó állam részéről, ami nem torzítja el a kockázat-hozam teret ilyen mértékben.
Úszik az ország a készpénzben. A Portfolio Öngondoskodás 2018 konferenciáján Ön konkrét javaslatokat tett a készpénzállomány korlátozására. Kik és milyen tényezők akadályozzák meg, hogy látványosan előre lépjünk e téren?
A válság után, a gazdaság beindulásával mindenhol a világon megnőtt a készpénzhasználat. Nálunk ez a jelenség is hatványozottan jelentkezik: öt év alatt megduplázódott az állomány, így átlépte a 7000 milliárd forintot. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a készpénzhasználatot a két díjmentes készpénzfelvétel, a tranzakciós illeték bevezetése is erősíti. Előbbi miatt nagy átlagösszegben, havonta egyszer vagy kétszer vesz fel készpénzt a lakosság jó része, utóbbi pedig lassítja az elektronikus tranzakciók terjeszkedését, bár ennek ellenére: öt éve még csak 300 millió volt, most már évi 800 millió a bankkártyás vásárlások darabszáma szektor szinten. A készpénzhasználatnak mélyebb, kulturális és gazdasági okai is vannak, de ahogy az olasz vagy a skandináv példák mutatják, ezen lehet változtatni.
Hogyan?
Egy nagy budapesti ingatlanfejlesztőtől hallottam egy beszélgetésen, hogy van olyan budapesti blokkjuk, amelynél az új lakások árának a felét készpénzben fizették ki. Amíg a készpénztartás preferált a különböző szabályozó eszközökön keresztül, addig a bankok sem tehetnek sokat. Az első javaslat tehát az ingyenes készpénzfelvétel és a tranzakciós illeték megszüntetése, amelyekkel jóval többet nyerne az állam, mint amennyit a kimaradt adóbevétellel veszítene.
A másik, hogy ne játsszunk a készpénzben lévő vagyonokkal szembekötősdit: ezek egy része bizonyosan a fekete és szürkegazdaságból származik. Ha a stabilitási számlához, adóamnesztiához hasonlóan egy összegben meg lehetne váltani a közterheket a készpénz számlára történő befizetésével, az állam is jól járna és a lakossági megtakarítások egy része kikerülne a készpénzből.
A harmadik javaslat a mások által is alkalmazott készpénzhasználati limit. Ez máshol 600-1000 euró, efölött nem érvényes a készpénzben teljesített vételár-kiegyenlítés. Reálisnak tartanám, hogy 300 ezer forint feletti értékű tranzakciókra bevezessék itthon is a készpénztilalmat.
Az azonnali fizetési rendszer bevezetése a technikai lehetőségét is megadná a megvalósításnak, hiszen a készpénz legnagyobb tranzakciós előnye, az azonnali kiegyenlítés/elszámolás megszűnik.
Fontos, hogy mindhárom megtörténjen, a készpénzhasználati limit bevezetése nélkül az adóamnesztia hatása nem lenne elég, a tranzakciós illeték kivezetése pedig a számlapénzhez kapcsolódó jelenlegi többlet-költségeket annulálná, “megolajozná” a készpénz-számlapénz konverziót. Mint mondtam: a lakosság által tartott állampapír-állomány további bővítése csaknem lehetetlen a készpénzállomány korlátozása nélkül.
Csökkent a tranzakciós illeték év elején, és látni már, melyik bank miként reagált erre. 15%-ban állami bankként miért nem adja tovább az Erste Bank a 20 ezer alatti utalásoknál az eltörlésének a pénzügyi előnyét ügyfeleinek?
Megértettük és magunkévá tettük az állami szándékot, mindig is azok közé tartoztunk, akik azt képviselték, hogy az illeték csökkentése segítené a gazdaságot. Mi is végrehajtottuk az ügyfelek oldalán az érintett limitnek megfelelő tehercsökkentést azoknál a lakossági bankszámláknál, melyeknél ez releváns. Hangsúlyozni kell azonban két dolgot: egyrészt direkt ilyen típusú tétel, hogy tranzakciós illeték a mi hirdetményünkben nincs, másrészt az ügyfelek átlátható bankolást várnak tőlünk, ezért úgy véltük, hogy érdemes a teher csökkentését más változtatásokkal együtt végrehajtani. Január 15-én jött ki a tavalyi inflációs adat, emellett két nagy fejlesztési csomagot is előkészítettünk. Hamarosan új számlaajánlatokkal érkezünk, illetve az MNB egyértelmű elvárásának megfelelően, az azonnali átutalásra is készülve az új kínálat részévé tesszük a fix átalánydíjas csomagokat, csoportos Erste Family kedvezményrendszert vezetünk be, amelyben a tagok több terméket érintő kedvezményrendszert élvezhetnek, új gyerekeknek szóló megtakarítási számlát jelentünk be, stb. A fizetési tranzakciók, az átutalások 10-15 évvel ezelőtt talán a legkevésbé “szexi” részei voltak a bankolásnak. Azóta nagyot változott a világ, a bankok komoly versenytársakat kaptak, jött a Transferwise, Paypal, Alipay, GooglePay, és a PSD2 ennek is új lökést ad majd. Teljesen újra kell pozícionálni a bankszámlás értékajánlatot és fizetési szolgáltatásokat, erre jó apropó az azonnali fizetések rendszerének bevezetése itthon.
Az adóváltozásoknál maradva: eltörölték a brókercégek bankadóját. Emiatt állították le az Erste Befektetési Zrt. beolvasztását a bankba, vagy más motivációk állnak a háttérben?
Azt a döntést hoztuk korábban, hogy a befektetési szolgáltatásoknak a bankcsoport aktívabb és integráltabb részét kell képezniük. A különálló intézményrendszer nem támogatja, hogy integrált ügyfélképünk legyen, az online ajánlataink egységesek, a digitális platformjaink átjárhatóak legyenek. Korábban is nagyon sok alap funkciót olvasztottunk össze, a kontrollingtól a jogon át a kockázatkezelésig, a brókercég vezetői pedig átvették a bank tőkepiaci területét. Most jön az egységes digitális platformok és ügyfélajánlatok kialakítása. Intézménybeolvasztás ezek közül egyikhez sem kell. Az egységes ügyfélkép, a közös ügyféltörzs kialakítása a következő három év üzleti projektje. 2600 milliárdos vagyont kezelünk a magyar Erste csoportban, ebből 1700 milliárd értékpapír – mindezt egységes kiszolgálásban érdemes végezni. Viszont időközben olyan jogszabályi változások és csoportszintű adatkezelési szabályok jöttek, amelyek lehetővé tették az előnyök megvalósítását anélkül, hogy az intézmény beolvasztását végre kellene hajtani. Kár tagadni, hogy döntésünkben az említett bankadó-változásnak is volt szerepe.
Mi újság egy másik leánycégükkel, az Erste Lakás-takarékpénztárral? Bezárják vagy a Fundamentához és az OTP-hez hasonlóan ismét értékesíteni kezdenek?
200 éves az Erste Group idén, megjegyzem 1827-ben már Győrben és Szegeden is fiókot alapított, így a magyar Erste is majdnem 200 éves. Az első betétkönyves ügyfél egy 12 éves bécsi lány volt, aki feltehetően lakáscélra vette ki a pénzét 1848-ban, jó érzékkel a forradalom előtt. Kis összegű megtakarításokat gyűjtő pénztári gyökerekkel rendelkezünk. Identitásunk része, hogy hosszú lejáraton, a legfontosabb vagyoni döntésekhez adjunk ügyfeleinknek pénzügyi támaszt.
A lakás-takarékpénztári állami támogatás megszüntetése nélkül természetesen nehezebb dolgunk lesz, de nem reménytelen: engedélyezésre vár az első két termékünk, így hamarosan újraindíthatjuk az értékesítést. Értékesítői kapacitásainkat időközben sem kellett leépítenünk, szerencsére a többi üzleti terület jelentős növekedést hozott.
Ami a támogatást illeti, a környező országokban tudott működni lakás-előtakarékosság évi 5-10 százalékos hozzájárulással is. Nálunk az állami támogatás nagyon sokat segített, de tud működni kisebbel is. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon jó rendszer, az államnak joga van elvenni a támogatást, de reménykedünk benne, hogy a lakás-takarékpénztári támogatások bevezetése újra napirendre kerülhet.
Térjünk át a hitelezésre: szépen elterjedtek mára a fix kamatozású lakáshitelek, de a meglévő lakáshitelek közel 60%-a még mindig változó kamatozású. Nem tart attól, hogy ennek a kamatkörnyezet megemelkedése esetén a 2008-as válság utánihoz hasonló vége lesz?
Olyan nagy a visszafizetések volumene, hogy a hosszú évek óta dinamikusan növekvő hitelkiáramlás ellenére csak tavaly tudott emelkedni a jelzáloghitelek állománya. A meglévő jelzáloghitelek jó része ezért ma már tőke-intenzíven törleszt. Az Erste már évekkel a fogyasztóbarát hitelek bevezetése előtt többségében fix kamatozású hiteleket adott el, tudatosan erre tereltük a termékportfóliót. Ezt a kínálatot azóta is fejlesztjük, hosszú ideig így a legnagyobb új fix kamatozású lakossági hitelezők voltunk.
Az Erste Bank miért nem indít programot a meglévő hitelek lecserélésére? Miért van az, hogy a bankok többségénél nagy adminisztrációs teherrel és magas díjakkal járó hitelkiváltás szükséges a meglévő lakáshitelesek biztonságba helyezéséhez?
A korábbi évekhez képest jóval alacsonyabb kamatot fizető ügyfeleknek – különösen a futamidő utolsó harmadában – nem túl erős ösztönző, hogy pár százalékkal magasabb kamatot fizethetnek a hosszabb távú kiszámíthatóságért cserébe. Tapasztalatunk szerint futamidőt sem szeretnek hosszabbítani.
Az új hitelcél felmerülése (pl. lakásvétel, felújítás) az a momentum, amikor ez leginkább megváltoztatható, akkor viszont már fix az új hitel. Én nagyon bízom ebben a természetes cserélődésben. Ennek ellenére mindig megkérdezik tőlünk, mit teszünk annak érdekében, hogy a kamatkockázattal megóvjuk ügyfeleinket. Nagyon sok mindent. Ha egy ügyfél nálunk vesz fel hitelkiváltási céllal hitelt, mi elengedjük a költségeit. A kamatperiódus-váltás ugyanígy van kikönnyítve, kvázi kiváltással oldjuk meg egyelőre. Egy esetleges negatív gazdasági ciklus esetén felmerülő fizetésképtelenségre biztosítást kínálunk az ügyfeleknek. Nem ülünk tétlenül, de az ügyfél dönt. Tagja vagyunk annak a szakértői csapatnak is, mely az MNB képviselőivel konzultál az ügyfelek figyelem-felhívásáról.
A lakáshitelek mellett a személyi kölcsönöket is nagy volumenben teríti az Erste. Mi a véleménye ennek fényében arról, hogy az MNB felmérése szerint a személyi kölcsön felvevők 30%-a alacsony jövedelemmel rendelkezik, további 18% nem teljesítésre hajlomos, újabb 16% pedig egyenesen hitelzsonglőrnek vagy túlvállalónak minősített? (Pénzügyi stabilitási jelentés, 2018. november)
Az Erste portfoliója nem ezt a képet mutatja, de a fedezetlen hitelpiac nagyon sokszínű, egy kisösszegű, pár százezres átlag hitelméretű szereplőt nem jó összehasonlítani egy átlagosan 2 millió feletti személyi kölcsönt adó bankkal. A személyi kölcsönök piaca éppen ötször akkora ma, mint öt évvel ezelőtt. Egy erősebb hónap majdnem olyan erős volt tavaly, mint a teljes 2013-as év. A hitelfelvevőink 65-70 százaléka lakásra vagy autóra költi a pénzt, 10-15 százalék tartós fogyasztási cikkre, vagyis racionálisak a megfontolásaik. E hitelek népszerűségének legfontosabb oka a gyorsaság, a szabad felhasználhatóság és az ingatlancélra vagy autóvásárlásra történő fedezet nélküli forrásbevonás lehetősége. A személyi kölcsöneink átlagösszege három év alatt majdnem megduplázódott. A többség megfontolt pénzügyi döntést hoz, még mindig nagy az adósságkonszolidáció részaránya is: több eltérő hitelt váltanak ki vele az ügyfelek, ez is racionális. Az élethelyzeteket, eladósodási körülményeket, szektoronkénti bontásokat mi is figyeljük. Portfóliószinten, szegmensszinten egyelőre nem látunk lényeges romlást a fizetési képességben, és mivel a személyi kölcsönök jellemzően végig fix kamatozásúak, egy esetleges kamatemelkedéstől sem kell tartani. Az ügyfelek szűrésében sokat segítenek az adósságfék-szabályok, ezek tisztítják a piacot, nem engedik felhígulni.
Milyen év lesz 2019 a lakásárak, a lakásvolumen és a lakáshitelek új volumene szempontjából? Hol és mikor fog megállni a lakás(hitel)piac növekedése, és hogy fog ez hatni a bankokra?
Az idei lesz szerintem a csúcsév, ezt erősíti a támogatások kiterjesztése is, valamint az új lakáskínálat felfutása az áfaváltozás előtt. Jövőre már várható kamatkorrekció, illetve felerősödnek a piacot fékező tényezők. Nagyon jót tenne a lakáspiacnak a felújítások növekedése, a hitelpiac jó részét is az e célból felvett hiteleknek kellene kitennie. Idén még 10, illetve 15 százalékos kihelyezés-növekedésre számítunk a lakáspiacon és a személyi kölcsönök piacán, jövőre ennél jóval moderáltabb dinamikát várunk. Az Erste mindkét hiteltípusnál piac felett szeretne nőni idén is.
A piaci növekedés fenntartásában egyre nagyobb szerepe lehet a digitalizációnak. Milyen újdonságokat hoznak ezek a hónapok az Ersténél?
Az utóbbi fél évben sokat léptünk előre a korábban elmaradt digitális fejlesztésekben. Megújult a mobilbankunk és az egyelőre csak Erste ügyfelek számára elérhető mobilos fizetést támogató MobilePay alkalmazásunk, amelynek felhasználói száma meredeken emelkedik. A magyar bankok körében elsők között jöttünk ki a chatbottal, amely Viberen és a Messengeren is elérhető és az első pár hónap alatt majdnem 300 ezer üzenetváltást generált. Folyamatosan dolgozunk a digitális fejlesztéseken, hiszen régiós szinten a magyar Erstében a legmagasabb a digitálisan aktív ügyfelek aránya, illetve a teljes bankszámlás ügyfélkörünk több mint 81százalékának van érvényes digitális szerződése.
Milyen digitális újításokkal fog előállni az Erste 2019-ben?
Februártól megújítottuk a teljes NetBankot, ez egy izgalmas világot nyit majd ki, hiszen ez a legnagyobb digitális platformunk, több mint félmillió aktív ügyfelet érint. Elindult az end-to-end digitális személyi kölcsön felvétel lehetősége saját ügyfeleknek, pár hónap múlva pedig új ügyfeleknek is. Dolgozunk a jóval bonyolultabb jelzáloghitelezés jelentős digitalizálásán is. Érintéses mobilfizetéssel állunk elő még nyár előtt, benne először nálunk elérhető újdonsággal. A távoli videó-azonosítással nyitott bankszámla platformja is készen lesz idén. Párhuzamosan erős tempóban digitalizálunk a bankon belül és a fiókokban is, minél több papír nélküli, tabletes szolgáltatással, teljesen újragondolt fióki koncepcióval. Szóval digitális szempontból 2019 igazi fordulat, ahogy 2020 is az lesz, hiszen bevezetjük az Erste Group digitális platformját, a már a régióban 4 millió felhasználót tudó George-ot.
Enyhén szólva nem ügyfélbarát és nem gördülékeny a lakáshitel-felvétel Magyarországon. A digitalizáció mellett milyen jogszabályi változások egyszerűsíthetnék és rövidíthetnék le a folyamatot?
A kötelező, akár a közüzemi szolgáltatásokra is kiterjedő pozitív adóslista megteremtése, vagy a NAV-nál a jövedelmek egyedi, bankok általi lekérdezhetősége nagyban megkönnyítené és lerövidítené a folyamatot. Hasonló pozitív változást hozna bizonyos igazolási funkciók digitalizálása, például az állami támogatások esetén a lakcímkártyák elkérése és fénymásolgatása helyett a már meglévő állami adatbázisok összevetése sokkal olcsóbb és gyorsabb megoldás lenne. Az ingatlan értékbecslések egy részénél elhagyható lehetne a helyszíni szemle is, ezt is egy ellenőrzött központi adatbázis támogathatná.
Sokszor azt gondoljuk, hogy az állam nincsen felkészülve, holott sok esetben csak nem érnek össze a szálak. Remek adatbázisok vannak az állam oldalán, használni ezeket – az adatkezelési szabályok szigorú betartásával is – komoly fordulatot hozhatna.
Tovább olvasom
Lájkold a Facebook oldalunkat
