Óriásfizetésre és luxusmercire ment el az uniós pénz

Domanovszky Henrik a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke mutatja be egy gázüzemű Iveco Citelis autóbusz motorját Pécsen 2013. június 17-én.
Fotó: Sóki Tamás / MTI

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2018/11/05/unios_palyazat_sikkasztas/

Az uniós források elszórásának mintapéldája az az eset, ami miatt a magyar államnak adott esetben másfél milliárd forintot kell majd visszafizetnie, és amiről a 24.hu közölt részletes cikket. Az ügy azért is érdekes, mert ebben nem az EU csalás elleni hivatala indított vizsgálatot, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium, vagyis a magyar kormány tett feljelentést, ami miatt a NAV nyomoz. 

Történt még 2015-ben, hogy egy három cégből álló konzorcium két nagyon fontos projekt végrehajtására kapott 20 millió eurós megbízást: ebből a pénzből ki kellett volna építeni egy biogáz- és földgáz-cseppfolyósító üzemet, a cseppfolyós gázhoz elosztóállomásokat, kúthálózatot és 20-20 töltőállomást. A konzorcium tagjai az E-Star-Esco Kft. ( 2016. februári névváltás óta Pannon Fuel Kft.), az LNG-Tech Kft. és a One PR Kft. voltak, a projektet pedig a  Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) koordinálta.  A projektre kaptak is 4,9 millió euró, vagyis nagyjából másfél milliárd forint előleget. 

A pénz jó részét a projektvezető MGKKE elnöke, Domanovszky Henrik szipolyozta ki, aki a konzorcium két tagjában is tulajdonos. Ő és lánya, Andrea különböző megbízási szerződésekkel havi szinten milliókat vettek föl a projektre kapott előlegből. A 24.hu cikke szerint volt olyan hónap, hogy 4-5 millió forintot vitt haza, míg lánya egy összegben 8,8 millió forintot kapott projektmenedzseri feladatok ellátásáért. 

Emellett a Pannon Fuel, a cég, amelynek Domanovszky a 100 százalékos tulajdonosa, havi 600 ezer forintért bérelt egy Mercedes Benz V-Klasse típusú autót. Erre három év alatt 21,6 millió forint ment el, miközben, ahogy ez a minisztérium feljelentésében szerepel, az autó használata a projekt szempontjából egyáltalán nem volt indokolt. Domanovszky Andrea pedig bevásárlásra használta az uniós előleget, a céges bankkártyával rendszeresen költött a Tescóban, Rossmanban, költött ruhákra és többször vett föl készpénzt is.

LNG Technology Trading Ltd. nevű szingapúri cégtől 7,95 millió euróért rendeltek egy cseppfolyósító berendezést, amit viszont ez a cég mindössze 800 ezer euróért vett egy lengyel vállalattól, vagyis tízszeres áron akarta tovább adni a magyaroknak. A szingapúri cég egyetlen részvényese egy Fong Kok Liong Lawrence nevű úr, de a feljelentés szerint a Pannon Fuel alapítója, Soós Csaba vagy tulajdonosa, Domanovszky Henrik állhat a cég hátterében. Az is elég gyanús, hogy a szingapúri céget 20 nappal azután jegyezték be, hogy az uniós előleget folyósították a magyar konzorciumnak. 

Egy észt cég is felbukkan az ügyben, amely egy magyar hátterű máltai cég segítségével váltókat bocsátott ki, hogy bizonyos cseppfolyósítási know how-t vásároljon Domanovszky Henriktől. Ilyen szellemi tulajdonjoga viszont Domanovszkynak nem volt, ami persze nem akadályozta őt meg abban, hogy a váltókból tőkét emeljen a Pannon Fuelnál, így önerőként szerepelt a cég pénzügyeiben, miközben valószínűleg sosem volt mögötte pénz.