Olyan sok már az ukrán vendégmunkás a Hankooknál, hogy ukránul tudó magyarokat keres álláshirdetésben a cég
Ez az álláshirdetés jelent meg a dunaújvárosi Szuperinfóban:
Felhívtuk és megkérdeztük, miért jelent előnyt az ukrán nyelvtudás a dunaújvárosi gyárban a gépkezelőknél. Kiderült, hogy “bizonyos területeken” olyan sok az ukrán és a mongol, hogy a kommunikációt megkönnyíti, ha a magyar munkavállaló is tud ukránul.
Ennél szebb példája nincs, hogy milyen sikeres a kormány kétéves programja, amiben
ukrán vendégmunkásukat importál a magyar üzemekbe. A programot itthon nem nagyon kommunikálja a kormány, érdekes is lenne, hiszen Orbán Viktor teljesen mást mond. A Kossuth rádiónak adott tavaly szeptemberi interjúban nemhogy a bevándorlókból, de még a vendégmunkásokból sem kért:
“Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorló ország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorló országgá válni.”
Ukrajnában annál aktívabban próbálja megoldani az égető magyar munkaerőhiányt a kormány. Az Mfor.hu vette a 2017-es költségvetés zárszámadásában, hogy a kormány programja keretében
5000 fő ukrán állampolgár kapott munkavállalási engedélyt és ebből 4600 fő már legalább egy hónapot meghaladó munkaviszony keretében dolgozik.
A munkaerőimportra 450 milliót szánt a kabinet, az előirányzott összeget el is költötték. A program során ukrán munkaerő-közvetítő cégekkel állapodtak meg, toborzóirodákat nyitottak, és a munkások szállítását szervezték. De több mint 80 milliót költöttek médiakampányra, amiben Magyarországra csábították az ukránokat.
„Az autóipari beszállítóknál két éve érződik, hogy ügynökségek nagyon szervezetten nagy számban szállítanak Magyarországra ukránokat” – mondta Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség elnöke. Nem kárpátaljai magyarokról van szó, leginkább a Krím-félszigetről menekülő ukránok jönnek. Szállást biztosítanak nekik (bár van, hogy raktárokat alakítanak át tömegszállássá) és reggelit. Az ukránok mellett mongolokat hoznak még dolgozni, chartergépeken. Főleg Pest és Fejér megyében találnak nekik munkát.
Székely szerint az ukránok foglalkoztatásának bérletörő hatása van, miközben magyarok már éppen azért nem jelentkeznek több állásra itthon, mert olyan alacsony a fizetés. A munkaadók nem is kínálnak majd magasabb bért, inkább vendégmunkásokat foglalkoztatnak a magyarok helyett, miközben a magyar kormány munkahelyteremtés címén ad óriási kedvezményeket az itt gyárakat létrehozó cégeknek, amiket a bérekre fordíthatnak. Most már ukrán és mongol vendégmunkásokéra is.
- A Hankook Tire Magyarország Kft. 2005-ben 15,881 milliárd forint állami támogatást kapott, 1508 munkahely megteremtésére.
- 2014-ben a kormány 18 milliárd forint (közvetlen támogatás és adókedvezmény) adott a Hankooknak a rácalmási beruházás fejlesztés támogatására. A cél ebben az esetben is a munkahelyteremtés támogatása volt. Jelenleg 3300 ember dolgozik a cégnél.
- Most tavasszal jelentette be Szijjártó Péter, hogy még az idén megkezdődik a Hankook magyarországi gyárának negyedik, 89 milliárd forint értékű fejlesztési üteme, ami 150 új munkahelyet hoz létre, a kormány pedig 2 milliárd 970 millió forintos támogatással segíti a fejlesztést.
A lapunk által megkeresett szakszevezeti elnök információi szerint a három hónapra érkező vendégmunkások most olyan fizetéseket kapnak, mint a Hankooknál 4-6 éve dolgozó magyarok. Nem őrült összegekről van szó, bruttó 1060-1260 forintos órabérről.
Ami igazán szép, hogy értesülésünk szerint a kormány idegenellenes propagandája azokon a munkahelyeken is érezteti a hatását, ahol nagy számú vendégmunkás van, komoly feszültségek vannak a fizetések és az eltérő kulturális szokások miatt.
Ebből a csapdahelyzetből (ami főleg az autóiparra jellemző) nem nagyon látszik a kiút rövid vagy akár középtávon. Valóban van munkaerőhiány Magyarországon, de a kínált bérek nem elég vonzóak, hogy betöltsék az üres helyeket magyar munkavállalókkal. Ezért külföldieket toboroznak, hogy teljesítsék a gyártási kvótákat. A magyarok könnyen kiválthatók, hiszen nem különösebb bonyolult, nagy szakképzettséget igénylő munkákról van szó. Ezeket az összeszerelőcsarnokokat pedig bármikor áttelepíthetik máshova. Az nem látszik, hogy az ígéretek ellenére javulna a magyar szakképzés vagy a kormány felkészülne olyan gyártási technológiák idecsábítására, amihez magasabban képzett magyar munkaerőre lenne szükség. Merthogy az nincs.
Azok a magyar munkavállalók, akik már ezeknél a cégeknél dolgoznak, nem állnak ki egységesen a körülmények javítása és a fizetésemelés mellett. Az autóipar (gyártók, beszállítók) sztrájk szempontjából amúgy is szuperérzékenynek számít. Volt már példa tüntetésre, de magasabb bért követelő általános megmozdulásra nem. A kormány is mindent megtenne annak érdekében, hogy ne is legyen általános sztrájk a magyar gazdaság meghatározó részét jelentő területen, ami elbizonytalanítaná a befektetőket.
Ahol kevés a magyar dolgozó, de külföldit sem foglalkoztatnak, ott Székely Tamás szerint elképesztő mennyiségű túlórát végeznek a munkavállalók. A törvény szerint évi 250 óra a túlóramaximum, ha van szakszervezet, akkor kollektív szerződéssel ez 300 órára emelhető. Ehhez képest Székelynek van tudomása olyan cégről, ahol már 500 óránál járnak a munkavállalók, pedig csak október van. Ezeket a munkáltatók inkább vállalják a büntetéseket, de nem akarják, hogy csökkenjen a termelés.
A Pénzügyminisztérium tavaly június óta engedélyezi a hiányszakmákban, hogy tartózkodási engedély nélkül is dolgozhassanak itt külföldiek, de csak három hónapig. A G7 cikke szerint ezt azzal indokolják, hogy ők nem akarnak itt maradni, mint a migránsok. Csakhogy a tartózkodási engedélyek iránti kérelmek drasztikus növekedése azt mutatja, hogy sokan három hónapnál tovább maradnának.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei első négy hónapban közel 14 ezer tartózkodási kérelmet adtak be munkavállalás céljából. Ez duplája a tavalyinak és triplája a 2016. január-áprilisi időszaknak.
Lájkold a Facebook oldalunkat
