Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás, és a felkészülési idő sem elegendő.

A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével. A többségi határozathoz az Ab 14 tagja közül hat írt különvéleményt.

A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, melynek során március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

A Quaestor-törvény kijavítható

Lehet alkotmányos a kártalanítás, a Quaestor-törvény kijavítható – mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy a testület kedden megsemmisítette a Quaestor károsultjainak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit.

Az Ab döntése megsemmisítette a törvény több kulcsfontosságú rendelkezését, például azt, amelyik a kártalanítandók körét, illetve amelyik a kártalanítási alap létesítésének pénzügyi feltételeit határozza meg, így ebben a formában a törvény nem alkalmazható. Ám ez nem jelenti azt, hogy a törvény alapvető célját alkotmányellenesnek ítélte volna a testület – jelentette ki az elnök.

A jogszabály körültekintő mérlegeléssel korrigálható. A politika felelőssége, hogy alkot-e az alkotmányos elveknek megfelelő törvényt, amely nem tesz diszkriminatív különbséget a kártalanításra jogosultak között, illetve nem ró aránytalan, kiszámíthatatlan terheket a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatókra – vélekedett az Ab-elnök.

Alacsony szintűek a lakosság pénzügyi ismeretei

Lenkovics Barnabás a kisbefektetőkről szólva rámutatott: a lakosság pénzügyi ismeretei meglehetősen alacsony szintűek, pedig az országban már negyedszázada piacgazdaság van, melynek egyik elengedhetetlen alkotóeleme a pénzügyi, banki alrendszer. A kisbefektetőknek tudomásul kellene végre venniük, hogy a brókercégek, befektetési szolgáltatók által ígért nagyobb hozamok nagyobb kockázattal is járnak, a bankok pedig a kisebb hozamokért cserébe nagyobb biztonságot nyújtanak.

Ezeket a paramétereket mérlegelni kell, amikor valaki egy végigdolgozott élet megtakarításait szeretné fialtatni vagy legalább az értékét megőrizni. Továbbá, mint az élet annyi más területén, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor is az egyik alapszabály a „több lábon állás”: nem szabad egyetlen pénzügyi konstrukcióba fektetni mindent. Az embereknek és az államnak is sokat kell tennie azért, hogy végre a felelős kisbefektetői magatartás váljék uralkodóvá a magyar pénzpiacon – hangsúlyozta az elnök.

Még többet kell tennie az államnak

Lenkovics Barnabás ugyanakkor megjegyezte azt is: a Quaestor-ügyben a kisbefektetők a szokásosnál magasabb kockázatokra történő figyelmeztetések ellenére is hihették azt, hogy a vásárolt vállalati kötvények kockázata közelebb áll a bankbetéthez, mint a tőkepiaci ügyletekhez. Ezzel összefüggésben az elnök nyomatékosan rámutatott a pénzügyi felügyeletek felelősségére és kiemelte: az államnak még többet kell tennie azért, hogy a pénzügyi felügyeleti munka szakmai színvonala emelkedjen.

Lenkovics Barnabás rámutatott arra is, hogy a kisbefektetők veszteségeinek kompenzálása a magánérdekeken túl közérdeket is szolgálhat, amennyiben segíti az egész pénzügyi szektor iránti bizalom visszaállítását. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Quaestor kárrendezési alapot közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatók mögött is részben lakossági kisbefektetők és betétesek állnak, tehát valójában az egyik befektetői csoport veszteségét közvetve a többi befektetővel és betétessel fizettetik meg.

A kártalanítást közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban arra mutatott rá az Ab elnöke, hogy a kártalanítási alapnak pontosan meg nem határozott időre, pontosan meg nem határozott összegben adott kényszerkölcsön visszafizetési garanciájának hiánya már nem csupán aránytalan tulajdonkorlátozás, de visszafizetés hiányában felvetné a tulajdonelvonás, kisajátítás veszélyét is.

A társadalmi valóság

Lenkovics Barnabás hangsúlyozta: meg lehet vonni a kárrendezésre jogosultak körét alkotmányos módon is, mint ahogy a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatók tulajdonkorlátozásának is meg lehet találni az alaptörvénnyel összhangban álló technikáit.

Az Ab elnöke elmondta, hogy a testület alkotmányjogi szempontokat mérlegelt, így főként a jogbiztonság, a diszkriminációtilalom, illetve a tulajdonhoz való jog korlátozásának közérdekűségét és arányosságát. Ám a jogi szempontok vizsgálata mögött ott vannak a társadalmi valósággal – így különösen a lakosság pénzügyi ismereteinek színvonalával –, a költségvetés állapotával, a bankszektor terhelhetőségével és a kártalanítás finanszírozásában közvetve érintett kisbefektetők jogos érdekeivel kapcsolatos megfontolások is.

Amit biztosan nem mérlegelt az Alkotmánybíróság, az az adott krízishelyzet ilyen módon történő kezelésének politikai indokoltsága vagy indokolatlansága, ez a törvényhozó kizárólagos kompetenciája – jelentette ki Lenkovics Barnabás.

Tüntettek a károsultak

Teljes kártalanítást, a károsultak kárpótlásáról szóló törvény végrehajtását, illetve új törvény megalkotását követelték Quaestor-károsultak kedden Budapesten, az Alkotmánybíróság (Ab) épülete előtt. A csoport eredetileg azért hirdetett demonstrációt keddre az Ab épülete elé, mert úgy tudták, ezen a napon születik döntést a Quaestor-törvény ellen benyújtott alkotmányossági kifogásokról. A sajtóban időközben napvilágot látott, hogy az Ab megsemmisítette a jogszabályt. A demonstráción ezt Himmer Éva aktivista úgy értékelte: az Alkotmánybíróság „erkölcsileg megsemmisült”.

A mintegy 50 károsult részvételével megtartott demonstráción az aktivista hangsúlyozta: 104 napja, vagyis augusztus 6-án lejárt a törvény által a károsultak kifizetésére megszabott határidő. Ennek ellenére a követelésük csupán egyharmadát, mintegy 86 milliárd forintot kapott vissza 32 ezer károsult. A kormány folyamatosan arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság döntésére várnak a kártalanítással, ám ennek nincs halasztó hatálya a törvény végrehajtására – tette hozzá. Most végleg kiderült – folytatta –, hogy mindez „sunyi taktikázás” volt, egy politikai kör segítette a példátlan csalást, hiszen az „kormányzati összefonódás nélkül elképzelhetetlen lett volna”.

6 helyett 2,8 milliót

Kálmán-Pikó István aktivista az MTI-nek elmondta: értékelésük szerint a Befektető-védelmi Alaptól (Beva) mindenkinek meg kell kapnia 6 millió forintig a kártalanítást, ám a Beva csak a fiktív kötvények után fizetett. Ez azt jelenti, hogy van, aki csak 2,8 millió forintot kapott 6 millió helyett. Ugyanakkor a Quaestor-törvény alapján 30 millió forintig járna a kártalanítás valamennyi ügyfélnek, függetlenül attól, hogy fiktív vagy valós az általa vásárolt kötvény – fűzte hozzá, jelezve: a kifizetés elhalasztását az Ab előtt fekvő beadványokkal indokolták, holott ennek nem lenne halasztó hatálya. Kijelentette: az új helyzetben követelik a kártalanításról szóló új törvény mielőbbi megalkotását.

A demonstráción Orbán Viktor miniszterelnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt, Matolcsy György jegybankelnököt, Rogán Antal és Szijjártó Péter minisztert, valamint Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport vezetőjét ábrázoló életnagyságú papírmasé bábukat állítottak fel. Emellett transzparenseket emeltek a magasba, „kamu kötvény”, „kamu törvény”, „kártalanítást!” feliratokkal. Az emberek  a többi közt azt skandálták, hogy „nem hagyjuk”, „maffia”, „tolvaj banda”, „igazságot!”.

Fidesz: a bankok elérték a céljukat

A bankok elérték a céljukat – így kommentálta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezésről szóló törvény egyes részeit. A Fidesz-frakció szóvivője az MTI-nek azt mondta: a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hez fordultak, és el is érték céljukat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ab döntése korántsem adott mindenben igazat a pénzintézeteknek. Halász János megjegyezte azt is, az Ab határozata alapján kérdés, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás folyamán. Az Ab-döntést tiszteletben tartják, és tanulmányozzák a következő lépések előtt – közölte a Fidesz-frakció szóvivője.

LMP: Vastagon érintett a Fidesz

Az LMP a Quaestor-törvény egyes passzusainak Alkotmánybíróság (Ab) általi megsemmisítése után azt várja a kormányoldaltól, hogy ne a jogszabály hibás részeit „javítgassa”, hanem átfogóan szabályozza a kérdést. „A törvény másról sem szólt, mint hogy a Fidesz megpróbálta mosni a kezeit, holott vastagon érintett volt a botrányban” – értékelt Szél Bernadett, az LMP társelnöke. Pártja álláspontját ismertetve leszögezte: a károsultaknak meg kell kapniuk azt a pénzt, amit elvesztettek.

MSZP: Az MNB-nek vállalnia kell a felelősséget

Az MSZP elvárja, hogy a kormány minél hamarabb rendezze ne csak a Quaestor, hanem a Buda-Cash és Hungária Zrt. károsultjainak helyzetét is úgy, hogy befejezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mentegetését – mondta Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője kedden egy budapesti sajtótájékoztatón. Tóbiás József emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint van alkotmányos megoldás a Quaestor-károsultak kárának rendezésére.

A Fidesznek világossá kell tennie, hogy hol áll, továbbra is mentegetni kívánja a jegybankot, amelynek felelőssége van a károsultakért – hangoztatta. Szerinte a törvénynek ki kell mondania, az MNB vállalja a közjogi és a pénzügyi felelősséget a kárrendezésért.

„Az Ab-t a kormány játékszerévé züllesztették”

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint miután a Quaestor vagyontárgyait begyűjtik, a fennmaradó összeget a Magyar Nemzeti Banknak kell kifizetnie a károsultaknak, méghozzá a jegybank „illegitim módon létrehozott” alapítványainak terhére. Pápa Levente hangsúlyozta, hogy nem tartják legitim közhatalmi szervnek az Alkotmánybíróságot, mert úgy látják, hogy a testületet a „kormány játékszerévé züllesztették”. Szavai szerint egy jól megtervezett színjáték újabb felvonása zajlik, mert a kormány és a Fidesz „szánt szándékkal eltervezve” egy betarthatatlan törvényt hozott létre az ügyben. Most, hogy az Ab döntött, a Fidesz másra fogja kenni saját bűnét, a felelősök pedig meg fogják úszni az ügyet – jelentette ki.