Cégdögkeselyűk: “szerencsés” haverok

Mészáros Lőrincnek egyszer már sikerült hozzájutnia a csődbe ment Buda-Cash Brókerház vagyonának egy részéhez. A volt Opimus, a ma már Opus Global néven szárnyaló tőzsdei cég részvényeinek megkaparintásával például egy újabb agrárgazdaság és egy vadászkastély is nála landolt. Pedig a befektetők tízmilliárd forintjait elégető Buda-Cash után kevés kézzelfogható és pénzzé tehető vagyon maradt, ráadásul a büntetőügy lezárultáig elvileg annak is bűnügyi zárlat alatt kellene lennie. A zárlatnak pedig elvileg forgalomképtelenné kellett volna tennie a Buda-Cash patinás budai környezetben fekvő irodaépületeit, az egyik mégis piacra került.

A Gellérthegy déli lankáin, a Ménesi úton egymás mellett két ingatlan is a Buda-Cashé volt. Működtetésükre annak idején egy-egy projektcéget hoztak létre, amelyek a brókerház 2015-ben bekövetkezett csődje után éppúgy fizetésképtelenné váltak, mint anyavállalatuk, tetemes jelzálogteherrel az ingatlanokon. Az egyiket a hitelezők, köztük az UniCredit Bank, felszámolásra kárhoztatták, a másiknak a sorsa viszont a szokásostól eltérő fordulatot vett. Ez utóbbinál a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. nem a projektcég, a BC Ingatlan Kft. felszámolását kezdeményezte, hanem végrehajtást kért. Az ügy pikantériája, hogy a DRB is a brókerek tulajdonában volt, így a végrehajtást az ugyancsak csődbe ment DRB felszámolója, az MNB tulajdonában lévő Pénzügyi Stabilitási Nonprofit Kft. kérhette. Ezzel az ingatlan nem a csődtörvény hatálya alá került, amelynek alapján a büntetőeljárás végéig nem lehetett volna értékesíteni, hanem a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozik rá. Ez a jogszabály pedig egy korábbi kúriai állásfoglalás alapján megengedi az adásvételt, hiába került a vagyon bűnügyi zár alá. Az 1,1 milliárd forintért meghirdetett, de az 550 milliós minimálárért elvileg már elvihető épületre vevő is van. A HVG információi szerint a bírósági végrehajtó, Szamosi István azt fontolgatja, hogy akár árverésen kívül is értékesíti az ingatlant, bár irodája a titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem nyilatkozott az ügyről.

Aranybánya az elmúlt években csődbe jutottak vagy egyszerűen csak fizetési nehézségekkel küzdők elértéktelenedett vagyona azoknak, akik kellő mennyiségű tőkét – és információt – birtokolnak. Márpedig a közbeszerzéseken felhizlalt kormányközeli oligarcháknak van elég pénzük és kapcsolatuk, hogy sok ilyen eszközt felvásároljanak, bagóért. A cégfelszámolások és követeléskezelők környékén több olyan praktikát is kifejlesztettek, amellyel papírforma szerint jogsértés nélkül, de olcsón hozzájuthatnak nagy értékű vagy az állami támogatások révén könnyen értékessé tehető ingatlanokhoz, termelési kapacitásokhoz, eszközökhöz.

Az egyik ilyen fogás a követelések megvásárlása. Remek példa erre a bicskei horgásztó és környéke, amelyet Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az után zárhatott el a környékbeliek elől, hogy befurakodott az oda golfpályát álmodó, de csődbe ment izraeli cégek hitelezői közé. A Mészáros és Mészáros Kft. egy követeléskezelő cégen keresztül megvásárolta az egyik hoppon maradt üzletfél követelését. Így bekerült a felszámolás alatt lévő vállalkozás hitelezői választmányába, amely éppen arra adott mandátumot, hogy Mészárosék másik családi cége, a Búzakalász 66 Kft. kerüljön birtokon belülre a 300 hektáros területen.

A szürkegazdaságba sorolja – konkrét eset említése nélkül – a Magyar Faktoring Szövetség elnöke, Csáki Ferenc azokat a megoldásokat, amikor egy befektető csak amolyan fedőcégnek használja a követelésvásárlót, hogy rajta keresztül jusson hozzá az ingatlanhoz. Felszámolói körökben is elismerik, hogy egy potenciális befektetőnek, aki árverésen vásárolna meg egy vagyontárgyat, jóval kevesebb rálátása van az eljárásra, mint egy hitelezőnek, ezért igyekeznek átülni annak a pozíciójába. Ilyenkor haverkodni lehet a felszámolóval, bennfentes információkhoz jutni, sőt el lehet riasztani egy rivális vevőt, még akkor is, ha az árverések ma már elektronikus rendszerben történnek. Esetenként akár azt is el lehet érni, hogy az eszköz árverésen kívül keljen el.

Így került Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a közelébe a félkész visegrádi hotel betonkolosszusa is, amelynél az egykori tulajdonosnak kölcsönt adó MKB Bank egy projektcégnek, a Hotel VSGRD-nak adta el a követelését. Az újonnan képbe került vállalkozás pedig a legfőbb hitelező pozíciójában megelégedett azzal, hogy az adós „természetben”, azaz magával a szállodával fizessen. Ebbe könnyen belemehet az, aki belelát a kormány turisztikai stratégiájába – márpedig Orbán Ráhel és férje bizonyosan ebben a helyzetben van –, és tudja, hogy abban 150 milliárd forintot szánnak szállodafejlesztésekre. Habár a követeléskezelés pénzügyi szolgáltatásnak számít, és csak a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet művelni, ezekben az esetekben bajos kimutatni a jogsértést. Az engedély nélküli követelésvásárlás csak akkor válik büntethetővé, ha egy vállalat egy üzleti évben legalább két esetben vásárol követelést, vagy ha több éven keresztül vesz egyet-egyet, illetve egy követeléscsomag önmagában is elegendő a jogsértéshez. A kormányfő környezetében pedig láhatóan ügyelnek arra, hogy egy-egy vállalkozás csak egy-egy ügyletben szerepeljen, ami még nem számít üzletszerűnek.

A követelésvásárlással gyakori a visszaélés, ezt az MNB sem cáfolta a HVG kérdésére. Ezek lefülelésére 2016 és 2017 tavasza között a felügyelet akciót indított, mintegy 500 millió forint bírságot szabott ki, és büntetőfeljelentéseket is tett. Ez történt például a Jo(g)tanácsadó Kft. esetében. Csakhogy ezek az ügyletek olyan céghálókon keresztül történnek, amelyeknél egy-egy bukta mellett a tulajdonosok a többi vállalkozásuk tevékenységéből még vígan megélnek. A Jo(g)tanácsadó tulajdonosa, Sági Gyula például érdekelt a PK Követeléskezelő Zrt.-ben is, amely engedéllyel végzi a tevékenységét. A PK pedig a közelmúltban elkezdett egy olyan cég körül legyeskedni, amelynek szerepe lehet a paksi atomerőmű bővítésében. A Montivo Magyarország Kft. évtizedes múlttal volt elismert beszállítója, karbantartója az erőműnek, nem mellesleg pedig az MVM Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatójának, Kocsis Istvánnak a környezetébe szokták sorolni. Paksi telephelye is volt; bár 2013-ban fizetésképtelenné vált, a benne lévő eszközök valakiknek megtetszhettek. A hitelezők ugyanis sorra kapják az ajánlatokat a PK-tól, amit a Montivo felszámolója is megerősített a HVG-nek. Igaz, a hitelezők legalább részben a pénzükhöz jutnak.

Vagyis attól, hogy egy érdekeltségi kör egyik tagja büntetést kap a felügyelettől, a cégcsoport többi része még tovább űzheti a tevékenységét. A kulcs a szövevényes cégháló. Ebben lehetőség szerint pénzügyi szolgáltató is van, ha éppen az illik a kívánt vagyontárgy felhajtásához, és fellelhetők benne ingatlanos ügyvédek, valamint számos olyan projektcég, amely saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. Így könnyen elkerülhető a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette.

Éppen ilyen cégháló formálódott az elmúlt hónapokban azon az infrastruktúrán, amely már több ingatlan átjátszásával is hasznot hajtott Tiborcz üzleti körének. A pest-belvárosi, Hercegprímás utcai főhadiszállás eddig több szálon is kimutathatóan kötődött Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójához, aki számos celebpartin együtt múlatja az időt a kormányfő vejével. A tavasz óta papíron egyre nehezebb közvetlen kapcsolatot kimutatni Szivekkel, miután a Lexan Holding április 5-étől tulajdonost cserélt, és Szivek gyakori üzleti partnerét, Bajor Andrást egy ügyvédnő, Bolevácz Éva váltotta. Az ő érdekeltségében pedig ott van a követeléskezelő Titán Faktor, a környékén egy behajtócég – jobban csengő kifejezéssel: magánnyomozó –, az Expol Kft., valamint a BV Partners és több más ingatlanforgalmazó.

A cégrengetegben fel sem tűnik egy-egy újabb szereplő. Például a nevében adósságokra, követelésekre utaló Exter Debt Kft., amely júniustól került a Lexan Holdinghoz, méghozzá a Mészáros-érdekeltségbe tartozó MKB Banktól, vagy a  Domus Projekt Kft., amelynek székhelye éppen azon a tatabányai főtéren terpeszkedik, amely Mészáros Lőrinc cégének a tulajdonába került, és ahol hamarosan ingatlanberuházás indul. A Lexan Holding volt az, amely a Hotel VSGRD tulajdonosaként megszerezte a félbemaradt visegrádi hotelt, hogy dolgavégeztével, 2016 szeptemberében eladja Tiborcz üzleti körének. Ám a Hotel VSGRD székhelye változatlanul a Lexannal azonos címen, a Hercegprímás utca 12. szám alatt van, és a cég adataiban bekövetkező változásokat még augusztusban is Bolevácz ügyvédi irodája ellenjegyezte.