Rejtélyes halál a Quaestor-csőd másnapján
Forrás: http://nol.hu/belfold/nagyon-gyorsan-kimentett-kormanyzati-kotvenyek-1524073
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet a brókercég összeomlásának a napján, az utolsó előtti pillanatban, március 9-én vettek ki.
A döntés erről – írja az Index – négy nappal korábban, március 5-én született meg. A 444 ehhez az információhoz a maga részéről azt tette hozzá, hogy az Eximbank tőkeemeléséhez szükséges 18 milliárd forintot is a Tarsoly Csaba tulajdonában álló Quaestornál helyezték el. A brókercéget a tárca tegnapi közleménye szerint azért választották ki, mert ingyen vállalta a számlavezetést. A piaci tarifák szerint azonban a 3,8 milliárd forintos államkötvény megvásárlásakor a Quaestor 19–38 millió forintos jutalékot számíthatott fel.
 |
| A moszkvai magyar nagykövetség által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Jelena Cvetkova, a vízumközpont vezetője és Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója a moszkvai magyar vízumközpont megnyitóján 2014. november 19-én Moszkvai Magyar Nagykövetség / MTI |
Tarsoly vállalkozásai évek óta rendszeres támogatást kaptak Szijjártó Pétertől. A külügy közleményben ismerte el, hogy Szijjártó „1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát.
Álarcosok támadtak rá a párizsi repülőtér közelében várakozó turistákra
“A kormány sorosozik, az ellenzék meg moszkvázik”
Életét vesztette egy orosz őrnagy a szíriai harcokban
155 kg robbanóanyagot foglaltak le a feltehetően neonáci csoporthoz tartozó férfiaktól
“Ideje volt” Megszólalt a Fidesz alelnöke a Népszabadság bezárásáról – videó
Ezen kívül a Quaestor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott, így az is természetes, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatban volt vele, ahogyan több száz más, külkereskedelemmel foglalkozó céggel.”
Szijjártó azonban nem a több száz másik céget tisztelte meg figyelmével, hanem újra és újra a Quaestort.
Már a Miniszterelnökség államtitkáraként is fel-feltűnt Tarsoly oldalán. Forrásaink szerint 2014 tavaszán-nyarán a minisztérium döntéshozatalába beavatkozva ő fúrta meg a VFS Global nevű, londoni székhelyű multinacionális céget, amely a moszkvai magyar vízumközpont üzemeltetésének fő várományosa volt. A cég a világ sok országában nyújt hasonló szolgáltatást, több helyen Magyarország számára is, rengeteg referenciával rendelkezik. Helyette a vízumügyekben teljesen tapasztalatlan Quaestor kapta a megbízást.
Egy külügyi vezető, aki ellenvéleményét hangoztatta, az állásával fizetett szakmailag megalapozott álláspontjának fenntartásáért.
A párbeszéd a külügyes források szerint így hangzott: „Nem írom alá!” Mire az akkori miniszteri kabinetfőnök rávágta: „Találunk olyat, aki aláírja!” Igaza lett, a moszkvai vízumközpontot, ahol a jobb napokon akár egymillió forintos bevétel is volt az ügyintézési díjból, a Quaestor nyithatta meg, partnere pedig a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő volt agrárdiplomata, Kiss Szilárd orosz feleségének cége volt.
A szalag átvágására Szijjártó is Moszkvába utazott. Egy, a közigazgatásban és pénzügyekben jártas forrásunk szerint a külügyi tárca eljárása nem volt feltétlenül törvénytelen, ám szokatlannak és kockázatosnak minősíthető. Az pedig, hogy közvetlenül a csőd előtt kimenekítették kötvényeiket, mindenképpen bennfentes kereskedésre utal. A hírek szerint sok, a közigazgatás vezető szintjein lévő személynek volt számlája a brókercégnél, és emiatt most nagy a pánik. Nem mindenki volt olyan szerencsés, mint a külügyi tárca.
Egy nappal a Quaestor öncsődje után elhunyt Szilágyi András, aki egy 2014. decemberi MTI-jelentés szerint a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. A Bem téri folyosókon terjedő pletykák szerint önkezével vetett véget életének. Nem világos, hogy a történteknek van-e köze a Quaestorhoz. A befektetési főosztály, amely mellesleg nem szerepel a tárca saját honlapján lévő szervezeti táblázaton, nem a minisztériumi pénzeket kezelte, hanem külföldi befektetéseket volt hivatott Magyarországra csábítani.
Szilágyit jelölték a quitói nagyköveti posztra, amely élete nagy álma volt – ezért sok kollégája nem is érti, miért lett öngyilkos két héttel a kiutazása előtt.
A szocialista Mesterházy Attila nyílt levélben kérte, hogy a külügy hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a Quaestornál lévő befektetések kivonását. A minisztérium válaszában azt közölte, hogy sem a tárcának, sem háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről.
Lájkold a Facebook oldalunkat
