Questor-ügy: a törvényszék visszavág

Ritkán olvasható, éles hangú közleményben utasította vissza Ibolya Tibor fővárosi főügyész állításait a Fővárosi Törvényszék. Alább a dokumentumot szó szerint közöljük.

„Dr. Ibolya Tibor Fővárosi Főügyész példátlan módon már nem először a sajtón keresztül támadja a Fővárosi Törvényszéket. A bíróság megengedhetetlennek tartja és a leghatározottabban visszautasítja, hogy a Fővárosi Főügyész a nyilvánosság előtt tesz olyan kijelentéseket, illetve enged sejtetni olyan álláspontot, amely nem csupán nélkülözi a ténybeli és szakmai alapokat, hanem az eljáró bírói tanács elnökének „gyorsolvasási képességére” és tárgyalási leterheltségére vonatkozóan tett személyeskedő megjegyzéseivel a Fővárosi Törvényszék, valamint az eljáró bíró tekintélyét is sérti.

A Fővárosi Törvényszék bírája a Quaestor-ügyben teljes körűen felkészült, a vádirat benyújtása óta, tehát közel két hónapja folyamatosan dolgozza fel az iratokat. Éppen ezen alapos felkészülés alapján vált egyértelművé, hogy a több mint 1500 oldalas vád hiányos és pótlásra szorul. A törvényszék hangsúlyozza, hogy hiánypótlást elrendelő döntése mind a Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.), mind a bírósági gyakorlat alapján helytálló. Amint az a Fővárosi Törvényszék 2016. április 2-án megjelentetett közleményében is olvasható, a bíróság előkészítő ülésen megállapította, hogy a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak.

Dr. Ibolya Tibor sajtóban kifejtett álláspontja szakmailag az alábbiak miatt téves. A Fővárosi Főügyészség már azzal megsértette a Be. 2013. január 1. napjától hatályos 219. § (1) bekezdésében írt egyik legalapvetőbb rendelkezését, hogy elmulasztotta a vádirat és a digitális formában rendelkezésre álló iratok elektronikus megküldését a törvényszéknek. Emellett a vádhatóság a vádirat valamennyi vádpontja esetében döntően azonosan „lefoglalt Brókerrendszer, könyvelési adatbázisok, szoftver, illetve néhol lefoglalt elektronikus levelezések” tárgyi bizonyítási eszközöket jelölt meg, azonban a vádirathoz egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt. Mulasztásai pótlására a törvényszék 2016. február 9-én hívta fel a vádhatóságot. Az ügyész a felhívásnak nem tett eleget, hanem ahelyett 2016. február 15-én másfél oldal terjedelmű, technikai jellegű tájékoztatást tartalmazó átirat kíséretében egy – a főügyész meghatározása szerint – „6 millió darab elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatot” tartalmazó külső adathordozót küldött a törvényszéknek. A vádhatóság a vádlottak adathordozóin lefoglalt több milliós nagyságrendű adattömeget áttekinthetetlen módon bocsátotta a bíróság rendelkezésére. A lefoglalt fájlok az ügyhöz nem tartozó magánjellegű dokumentumokat, fényképeket, zenét, stb. is tartalmaznak. Az ügyészi tájékoztatás hiányában a törvényszéknek nem áll rendelkezésére információ arról, hogy fájlok közül a vádhatóság egyáltalán mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak. A bíróság az ügy különös bonyolultsága miatt, a bizonyítás keretének, terjedelmének, a bizonyítás felvétele sorrendjének meghatározása érdekében tűzött ki előkészítő ülést. A vádhatóság képviselője az ülésen – ahogyan az arról készült jegyzőkönyv is tartalmazza – többek között a beszállítani elmulasztott bűnjelekre vagy a kellően nem azonosítható sértettek személyével kapcsolatos bírói kérdésre nem tudott választ adni: a hiányosságok pótlására maga az eljáró ügyész kért határidőt a bíróságtól.

A Be.12. § (1) bekezdése értelmében a bíróság feladata az igazságszolgáltatás, nem pedig az ügyész hiányosan elvégzett munkájának pótlása. A főügyész által is hivatkozott Be. 2014. január 1. napjától hatályos 217. § (3) bekezdés i) pontja szerint a vádiratnak – többek között – tartalmaznia kell a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. E törvényi kötelezettségét az ügyész a vádirat szerinti 5458 rendbeli bűncselekmény kapcsán pótlólag megküldött „6 millió darab elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adat” kapcsán még csak hozzávetőlegesen sem teljesítette. A Be. – szintén 2014. január 1. napjától hatályos – 268. § (1) bekezdése szerint a bíróság hivatalból vagy az eljárásban részt vevő személyek indítványára intézkedik aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében – határidő tűzésével, szükség esetén az eljárás felfüggesztése mellett – megkeresheti az ügyészt, (…) az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására, bizonyítási eszköz felkutatására és biztosítására irányulhat.

Dr. Ibolya Tibor állításával szemben e körben létezik legfőbb bírói iránymutatás. A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság által megfogalmazott, jelenleg is irányadónak tekintett 1/2007. BK. vélemény szerint: „ha a vád törvényes, azonban a vádirat a Be. 217. § (3) bekezdésének a), illetve c)-j) pontja szerint valamely (az adott ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró) kelléket nem tartalmazza, akkor a bíróságnak először a Be. 268. § (1) bekezdése értelmében hivatalból intézkednie kell. Ehhez képest az ügyész bíróság általi megkeresése a vádirat kellékhiányosságainak pótlása végett valójában nem lehetőség, hanem törvényi előírás.” A bíróság minden ügyben, így jelen ügyben is maradéktalanul betartja, és az eljárás többi résztvevőjével is betartatja az eljárási szabályokat – akkor is, ha ez a hiányos vádiratot elkészítő vádhatóság nemtetszését eredményezi.

Az ügyészség feladata a bíróság által előírtak megszabott határidőn belüli teljesítése, munkájának a Be. előírásainak betartásával történő elvégzése. Amint a vádhatóság a Be. szerinti kötelezettségének eleget tesz, a bíróság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a tárgyalás kitűzése iránt.

A főügyésznek tudnia kell: mint ahogy a hiánypótló végzés elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye, úgy a sajtóban megfogalmazott kritikáinak sincs eljárásjogi következménye. A hiánypótló végzés teljesítése elmulasztásának azonban van.”

A főügyész odamondott

Kiemelt ügyeknél a vádirat benyújtása után a bíróságnak három hónapon belülre ki kell tűznie az első tárgyalási napot, ha viszont hiánypótlásra van szükség, akkor a határidő az újabb dokumentumok benyújtásával kezdődik. Utóbbi esetben csak a nyári ítélkezési szünet után, ősszel kezdődhet meg az ügy tárgyalása. Ezen túl a felek láthatóan másként értelmezik a 2014. január elsején hatályba lépett büntetőeljárási törvény előírásait – így értékelte az MTI beszámolójában a jogvita tétjét.

A Fővárosi Bíróság fent ismertetett jogi állsápontja a hétvégén került nyilvánosságra; erre Ibolya Tibor fővárosi főügyész hétfőn, egy más témában tartott sajtótájékoztatóján reagált.

Ibolya Tibor a távirati iroda beszámolója szerint azt mondta, hogy a hiánypótlásra vonatkozó bírósági kérés jogszabálysértő és szemben áll a bírósági gyakorlattal.

A fővárosi főügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy az a bíró, akire a Fővárosi Törvényszéken kiszignálták az ügyet, gyakorlatilag február 5. óta egy másik “nagy ügyben” folyamatosan tárgyalt, így “gyorsolvasónak” kell lennie ahhoz, hogy a pénteki előkészítő ülésre az 1500 oldalas vádiratot megismerje. Azt mondta, megértették volna, ha a bíró a leterheltségre hivatkozva időt kér, de azt nem hagyják szó nélkül, hogy “valótlan indokkal” az ügyészséget hozzák kellemetlen helyzetbe a nyilvánosság előtt. A bíró “mondvacsinált okkal megpróbálja azt elsütni, hogy nem jelölték meg kellőképpen a vádiratban a bizonyítékokat. Ez tényszerűen nem igaz” – fogalmazott a fővárosi főügyész.

Az új jogszabály értelmében a vádiratnak a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak – tette hozzá.

Nem lenne szerencsés, ha “halogatás” lenne az ügyben, mert komoly energiákat fektettek a nyomozásba és a lezárása után 30 napon belül, február 5-én vádat is emeltek. A fővárosi főügyész azt kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy az ügyben ne kérjen hiánypótlást, és az első tárgyalási napot – a büntetőeljárási törvénynek megfelelően – a vádirat benyújtásától számított három hónapon belülre, tehát május 5-éig tűzze ki.