Tarsoly szerint Orbán miatt dőlt be a Quaestor

KáForrás: http://index.hu/gazdasag/2016/11/24/tarsoly_csaba_interju/

Tarsoly Csaba, volt Quaestor-vezér letartóztatása óta először adhatott interjút a sajtónak, a befutó a Magyar Narancs lett. Az elmúlt több mint 1,5 évben több interjúkérelem is érkezett Tarsolyhoz, ezeket mostanáig elutasította a bíróság arra való hivatkozással, hogy egy nyilatkozat esetleg befolyásolhat volt Quaestor-alkalmazottakat, akiket még tanúként meg fognak hallgatni a tárgyalások során. Hogy miért változott meg a bíróság ezzel kapcsolatos álláspontja, az nem derül ki az interjúból, az viszont igen, hogyan látta belülről Magyarország legnagyobb brókerbotrányát az ügy elsőrendű vádlottja.

Az interjú legérdekesebb része már szerdán megjelent, itt Tarsoly Csaba arról beszél, hogy a Quaestor egy konferenciaközpontot akart építeni a Csepel-szigeten található ingatlanára, ez lett volna a Duna City projekt, amihez részben külső befektetőket kerestek. A letartóztatott cégvezér azt állítja, Szijjártó Péter összehozott neki egy találkozót Ghaith Pharaonnal, aki segített volna finanszírozásában, ez után nem sokkal azonban a Quaestor bebukott, így az üzletnek is lőttek.

Ártatlan, mint a ma született bróker

Nem nagy meglepetés, de Tarsoly továbbra is tartja azzal kapcsolatos álláspontját, hogy nem követett el bűncselekményt, és mit sem tudott a cégcsoport egyes dolgozóinak ármánykodásáról. Mint mondja, ő maga már régóta nem vett részt a Quaestor operatív ügyeiben, nem az ő utasítására hozták létre a T2 Technikai számlát, aminek kulcsszerepe volt a csalásokban. A bűncselekményekről – amelyek szerinte inkább csak szabálytalanságok – utólag szerzett tudomást, és mint mondja, azért nem szólt a hatóságoknak, mert próbálta “megóvni ezeket a huszonéves embereket attól a helyzettől, amiben ő van most”.

Kámory Ferencet, a volt treasury igazgatót és jelenlegi koronatanút azonban a jelek szerint már nem próbálná megóvni ettől, többször is utalt rá, hogy sáros lehet bizonyos dolgokban.

Van az a mondás, hogy az ordít a leghangosabban, akinek ég a háza,

mondja Kámoryról.

Tarsoly lényegében azt állítja, hogy szinte a teljes vádirat, illetve a nyomozati anyag alapján írott cikkek koholmányok, hazugságokat állítanak róla és a cégéről. A fő vádpontokban nem csak hogy bűnösségét nem ismeri el, de tagadja is azok valóságalapját: sem fiktív kötvénykibocsátás, sem az ügyfélvagyon ellopása nem történt meg, mondja. Arra, hogy az ügyészség szerint mégiscsak eltűnt 210 milliárd forint, annyit reagált:

ezek olyan légből kapott állítások, hogy hihetetlen. (…) A fiktív kötvények emlegetése csupán arra szolgál, hogy engem bűnösnek állítsanak be.

Tarsoly Csabát a lényegi vádpontok tagadásában nem zavarja, hogy a nyomozás során elég egyértelműen feltárult a különféle lopások és csalások pontos folyamata, erről a 444-en jelent meg hosszabb leírás kiszivárgott ügyészségi dokumentumok alapján.

Saját igazának bizonyítására hozza fel, hogy a felügyelet vizsgáltai mindig rendben találták a cégcsoport ügyeit, de ebből sajnos másféle következtetés is levonható. Például hogy a PSZÁF-ban és az MNB-ben felületesség, súlyos szakmai hiányosságok, adott esetben korrupció kombinációja okozta a nyilvánvaló tények feletti elsiklást évtizedekig.

Ígéret a „megfelelő helyről”

Tarsoly részletesen beszámolt a bukás előtti utolsó napokról is. Állítja, hogy semmiféle iratmegsemmisítésre nem adott utasítást a dolgozóknak, ha mégis történt ilyen, azt a munkatársak “saját kútfőből” határozták el. A csődöt szerinte kizárólag a Buda-Cash és a Hungária körüli botrány miatti pánik, majd az erre való miniszterelnöki ráerősítés okozta, nem pedig az, hogy a csoport minden jel szerint borzalmasan gazdálkodott, az ügyfélvagyon jelentős részét pedig ellopták.

Tarsoly Csaba keményen bírálja Orbán Viktort, szerinte a miniszterelnök Kossuth rádiós interjúja miatt indult az igazán nagy ügyfélroham. “Ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, akkor másnap már nem politikus”, mondta a brókercégeket kockázatosnak minősítő nyilatkozatról. Érdekes részlet a végjátékból, hogy Tarsoly állítása szerint két nappal a bukás előtt

miszerint ha elmegy Windisch László MNB-alelnökhöz, és bevall neki mindent, megmenthetik a Quaestort. Tarsoly erre úgy emlékezik, Windisch nem akarta jegyzőkönyveztetni a vallomást, végül csak ő kérésére tették meg mégis elég szűkszavú formában. Az MNB-alelnök tanúvallomásában ennek pont az ellenkezőjét mondta.